fdfdfd
Formai követelmények 2
Könyvek:
A bibliográfiai hivatkozások egy mondat analógiájára képzelhetők el, ezért a Magyar Helyesírási Szabályzat előírásai (pont, vessző, kettőspont, stb. használatára vonatkozóan) a lábjegyzetekre is érvényesek. Mind a magyar, mind az idegen nyelvű kiadványokban a lábjegyzetek azonos elvek alapján készülnek.
A bibliográfiai hivatkozásokban minden tételt vessző választ el egymástól, kivéve a szerzőt és a könyv címét: itt, miként valaki mondásának a szószerinti idézésnél is, kettőspont áll a név után. A bibliográfiai tétel ugyanis az illető nézetét idézi, csak nem a szavait írja le, hanem a helyet azonosítja, ahol a szavai megtalálhatók. Ha a cím két részből (főcímből és alcímből) áll, akkor a két részt egymástól vessző választja el. A kurziválás mutatja, hogy a teljes cím mettől meddig tart.
Szerző (keresztnevek a családnév után kiírva vagy rövidítve), kettőspontot követően cím kurziválva, ezt követi a kiadás helye (ha van: zárójelben a kiadó), éve, (ha van: zárójelben és kurziválva a sorozat címe), és a lap- illetve a lapok száma. Ha a mű több kötetből áll, akkor a cím után kell a megfelelő kötet számára utalni a (vol.I,) mintájára, azaz a vol. rövidítés után pont, a kötetszámot római számmal, pont nélkül írjuk, vesszővel elválasztva a folytatástól.
Monográfiák:
Rice, M.: The Archaeology of the Arabian Gulf, c. 5000–323 BC, London and New York (Routledge), 1994.
Versteegh, K.: The Arabic Linguistic Tradition, London and New York (Routledge), 1997, (Landmarks in Linguistic Thought III).
Ormos I (Vagy: Ormos István): Egy életút állomásai, Kmosskó Mihály 1876−1931, Budapest, 2017.
Al-Ḏahabī, Moḥammad Ḥusain: al-Tafsīr wa ʼl-mufassirūn, vol. I, al-Qāhira, 1963.
Cikk tanulmánykötetben:
A szerző neve, kettőspont: a tanulmány címe, in: A kötet címe kurziválva (esetleges alcímet a főcímtől pontos vessző választja el), ed. után a szerkesztő, eds után (pont nélkül a szerkesztők neve, hely, év, (esetleg sorozat címe kurziválva), majd vessző után a lapszámok. Az (ed.) vagy (eds.) kiváltható az /ed. by) formulával.
Merlan, Ph.: Metaphysik: Name und Gegenstand, in: Metaphysik und Theologie des Aristoteles, ed. F.-P. Hager, Darmstadt (Wissenschaftliche Buchgesellschaft), 1969, (Wege der Forschung Bd. CCVI), 251−283.
Makdisi, G.: Inquiry into the Origins of Humanism, in: Humanism, Culture, and Language in the Near East; Studies in Honor of Georg Krotkoff, eds A. Afsaruddin and A.H. M. Zahniser, Winona Lake, Indiana (Eisenbrauns), 1997, 15−26.
Cikkek folyóiratban:
Mint a gyűjteményes köteteknél, de a kötet helyett a folyóirat címe kurziválva, a kötet száma, az év és a lapszám állnak:
Drake, H. A.: When was the De laudibus Constantini delivered? Historia, 24, 1975, 345–356;
Minden esetben a rövidítés a szerző keresztnév nélküli nevéből, a mű megjelenésének évszámából és a lapszámból áll.
Rice, 1994, 34–36.
Merlan, 1969, 26.
Drake, 1975, 349–350.
Átírások:
Az arab szavak átírása a mű nyelvétől függ. Angol nyelvű munkában az angol, a többiben (francia, német, magyar) pedig a kontinentális hagyományt kell követni. Idézetekben az átírás megmarad eredeti formájában.
Koráni helyek:
A szentírási hivatkozásokhoz hasonlóan, a sūrát és a verset vesszővel elválasztva kell idézni.
Korán 5,33.
A dokumentum letölthető innen.