Beszámolók külföldi tanulmányutakról

Maróth Miklós előadása a Miraculum konferencián
2017-06-05
Intézetünk kutatójának előadása Tübingenben a Yarmūk-konferencián
2017-06-19

Beszámolók külföldi tanulmányutakról

A következőkben rövid beszámolókat olvashatnak munkatársaink külföldi tanulmányútjairól:

 

TEKLOVICS LEVENTE
Teklovics Levente 2016 februárja és márciusa között tartózkodott Kairóban. Február első hetét a Kairói Nemzetközi Könyvvásáron töltötte, ahol az intézet profiljának megfelelő kiadványokat válogatott a vásáron megjelenő könyvkiadók friss kínálatából.
Utána az IDEO intézetében folytatott kutatómunkát a hatályos egyiptomi személyistátusz-jog jogi előzményeiről, illetve az egyiptomi családjognak az első alkotmány hatályra emelését követő reformjairól. A dominikánus intézet közvetítésével kapcsolatba lépett egy, a témában jártas vallásjogi szakértővel, akinek a segítségével igyekezett alaposabban megismerni az egyiptomi oszmán uralom korszakának jogi kommentárirodalmát is. Kutatásához elengedhetetlen volt az egyiptomi közlönyök (al-Waqāʾiʿ al-miṣrijja és al-Ğarīda al-raʾsmijja) korai számainak tanulmányozása, melyeket a Dār al-kutub al-Miṣrijja mikrofilm-archívumából sikerült is beszereznie.

 

OROSZI GYÖNGYI
2016 áprilisában töltött el egy hónapot a kairói IDEO kutatóknak fenntartott vendégházában. Célja a középkori arab prózairodalom műfaj-meghatározásával és annak leírásával kapcsolatos vizsgálatokhoz szükséges rövid elbeszélő történetek gyűjtése volt.
Az anyaggyűjtés mellett elkezdte a középkori arab irodalomban ismert műfajjal kapcsolatos kifejezések behatóbb, elsősorban lexikográfiai vizsgálatát is, amely részletes kidolgozásával fontos ismereteket adhat hozzá a jelenleg folyó kutatáshoz.
A kutatómunka mellett előadást tartott a Séminaires de l’IDEO keretein belül 2016. április 26-án „The Concept of Genre in Medieval Arabic Literature” címmel, amelyben a különböző arab gyűjteményes kötetek szerzői által írt előszavait vizsgálva azt mutatta be, hogy a középkori arab szerzők, hogyan fogták fel a műfaj fogalmát, és mennyire tudatosan alkottak annak keretein belül.

 

SCHÖNLÉBER MÓNIKA
2016 áprilisában az IDEO-ban folytatott kutatásokat. Kutatóútjának legfőbb célja az anyaggyűjtés volt: egyrészt doktori dolgozatához, mely Ibn Aʽṯam al-Kūfī Kitāb al-futūḥ című munkáját vizsgálja, másrészt egy, a korai arab történeti irodalom témakörét vizsgáló tanulmányhoz. A több hetes könyvtári munka eredményeképpen a tanulmány kézirata leadásra került.

 

MÉRCZ ANDRÁS
Mércz András a kairói domonkos intézettel fennálló együttműködés keretében 2016-ban két hónapot töltött az egyiptomi fővárosban. Májusban doktori kutatásaihoz gyűjtött anyagot az IDEO könyvtárában, valamint egy modern egyiptomi gondolkodó, Farag Fouda életével és munkásságával ismerkedett egy, az Avicenna Intézet által tervbe vett, muszlim reformereket bemutató konferenciára való előkészületként.
2016. május 23-án előadást tartott a magyar Kairói Kulturális Tanácsosi Hivatalban – közismert nevén Balassi Intézetben – „Profession of faith in the Chronicle of Zuqnīn. An early form of shahāda?” címmel.
Júniusban bekapcsolódott az IDEO „The 200 Project” nevű kutatási programjába, amely a klasszikus iszlám kulturális örökség 200 jelentős szerzőjét vizsgálja elsősorban a forráshasználatukra és az utókorra tett hatásukra összpontosítva.

 

CSORBA ZSUZSANNA
Novemberi egyiptomi tartózkodásának célja a doktori disszertációjához szükséges alapozó munkák elvégzése, így a középkori arab nyelvű orvosi irodalomhoz kapcsolódó szakirodalom beszerzése és feldolgozása, valamint a Kairóban fellelhető releváns kéziratok vizsgálata volt. A Kairóban végzett kutatómunka hozzájárult az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet könyvtári állományának bővítéséhez. A kairói Dār al-Kutub mikrofilmtárában tett számos látogatás eredményeként több ígéretes kéziratról is hozott másolatokat további kutatásaihoz, melyhez nélkülözhetetlen volt az IDEO kutatóinak segítsége.

 

LÁNCZKY ISTVÁN
Lánczky István az IDEO-ban másfél hónapot töltött, 2016. november 1-től december 16-ig. Munkáját három fő cél vezette: disszertációjának megírása, az intézet kutatói által vállalt II. Bajazid szultán könyvtárának katalógusára vonatkozó kutatás, így a szöveg feldolgozása, valamint a december közepén megtartandó, New Prospects of Arabic Sociolinguistics című nemzetközi konferenciára való felkészülés, amelyt az AUC a kairói lengyel nagykövetség közreműködésével rendezett.
A kutatóút lehetőséget nyújtott továbbá Magyarországról el nem érhető kéziratok beszerzésére, hiszen Kairó számos nagy gyűjteménnyel büszkélkedhet (Dār al-kutub, al-Azhar egyetem, Sajjidnā Zajnab mecset könyvtárai).

 

SZENCZI ANDRÁS
2017 januárjában töltött el egy hónapot a kairói IDEO-ban. Elsősorban az Anti-Atlasz területéhez kapcsolódó földrajzi forrásokat tanulmányozta. E források a Sūs-völgyben, az Almohádok fellépése előtt élt bağalijja nevű šīita csoportosulással kapcsolatban szolgáltatnak ismereteket. A kutatóút alatt meglátogatta még a Kairói Nemzetközi Könyvvásárt is és eddigi kutatási eredményeit a Balassi Intézet előadássorozatának keretén belül bemutatta (Political Ideology in the Early Almohad Empire) .

 

SZOMBATHY ZOLTÁN
2017 májusban az IDEO -ban végzett kutatómunkát. Ennek során több kutatási témában folytatott anyaggyűjtést. A legfontosabb ezek közül az Encyclopaedia of Islam 3. kiadásába írott nagyméretű szócikkhez („evil eye”) történő adatgyűjtés (majd ezt követően a szócikk megírása) volt. A fél szerzői ív terjedelmű szócikk május végére elkészült, az enciklopédia szerkesztőbizottsága azóta lektoráltatta és közlésre elfogadta. Ugyancsak május során készítette el két korábban megírt Encyclopaedia of Islam-szócikk („ʿifrīt” és „ritual curse”) végső korrektúráját. Egy további publikáció szerkesztését, kiegészítését és korrektúráját is a kutatási időszak alatt sikerült teljesíteni; ez a nagyjából két szerzői ív terjedelmű tanulmány („The Concept of Intellectual Property in Mediaeval Muslim Literary Culture”) a Jerusalem Studies in Arabic and Islam című izraeli folyóiratban fog megjelenni. Kairói tartózkodása során további anyagot gyűjtött egy több éve folyó kutatómunkájához is, amely a közbenjárás és az informális hálózatok szerepét vizsgálja a középkori arab társadalmi életben. Végezetül az előző évekhez hasonlóan ezúttal is terepmunkát folytatott az egyiptomi népi vallásossággal, közelebbről a szentek kultuszával kapcsolatban, amelynek eredményeit az ELTE BTK-n tartott egyetemi kurzusain is fölhasználja. Ezúttal az Umm al-Ghulām nevű női szent búcsújáróhelyét kereste föl, illetve több látogatást tett és interjúkat készített a leghíresebb középkori muszlim misztikus költő, ʿUmar Ibn al-Fāriḍ sírjánál (az úgynevezett al-Qarāfa temetőkomplexumban), akit a köznép ma Sīdnā ʿUmar („Omar urunk”) néven szentként tisztel.

 

Maróth Miklós összefoglalása:
Intézetünk munkatársai már rendszeresnek mondható jelleggel vesznek részt a magyar kulturális intézet rendezvényein. Kutatóink előadásai nemzetközi közönséget vonzanak, és hozzájárulnak a magyarországi tudományos munka széles körben történő megismertetéséhez, ezzel is segítve a Balassi Intézet kulturális misszióját.

Kedves Látogatóink!
Megkezdtük könyvtárunk állományának költözés előtti leltározását.
A leltározás ideje alatt könyvtárunk zárva tart.
A könyvtár új épületünkben, várhatóan január végén nyit újra.

Amennyiben böngészője engedélyezi a cookie-k tárolását, ez az üzenet nem jelenik meg újra. A továbblépéshez kattintson a szövegdobozon kívülre!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás